Báránd Község Települési Értéktár 

"Egy nemzetnek nemcsak az a fontos, hogy vannak-e értékei, hanem az is, hogy vannak-e értékeinek megbecsülői" /Egry József, a Balaton festője/

1/2015.   Bárándi pásztorcsengő-gyűjtemény

1. A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása

Báránd legújabb kulturális örökségi helyszíne, az országos jelentőségű Bárándi pásztorcsengő-gyűjtemény a hagyományos paraszti kultúra különleges tárgyi együttesét mutatja be. Az állandó kiállításon megtekinthető több, mint 700 darabos néprajzi gyűjtemény egy letűnt falusi kézműves-iparnak, a csengőöntésnek állít emléket. Veres Sándor által 2000-ben létrehozott nyilvános csengő-gyűjtemény a muzeális értékű csengők országos értéktáraként működik. Fenntartása lehetővé teszi a veszélyeztetett pásztoremlékek megőrzését, bemutatását és tudományos kutatását.

2. Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett

A magyar pásztorcsengő évszázadokon keresztül a hagyományos paraszti állattartás meghatározó tárgyi eleme volt. Kolompszerű, idiofon jelzőeszközöket Európa-szerte használtak a pásztorok, de a templomi harangok formáját utánzó öntvény fémcsengők csak szűkebb területen terjedtek el (német nyelvterület: Kuhglocke). Népszerűségük azonban egyértelműen az alföldi magyar pásztorok körében volt a legnagyobb. Nem véletlen tehát, hogy a magyar közgyűjtemények őrzik a legtöbb ilyen típusú pásztorcsengőt.

A bárándi csengőgyűjtemény, amely Magyarország legnagyobb ilyen jellegű tematikus gyűjteménye (beleértve a magán és közgyűjteményeket is) magában foglalja többek között a hajdúböszörményi, karcagi, kecskeméti, szentendrei csengőöntő manufaktúrák, valamint a cigány csengőöntő mesterek munkáit. A kiváló hangzású és szépen díszített csengőket nagy becsben tartották a pásztorok, így számos csengő jelen korunkig fennmaradt. Az állattartás átalakulása, a legeltetés visszaszorulása azonban egyre veszélyezteti ezt a fontos tárgyi népművészeti emléket. Éppen ezért indokoltnak tartjuk a Bárándi pásztorcsengő-gyűjtemény bekerülését a Bárándi értéktárba. 

1/2017. Kossuth szobor

1. A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása

A Bárándi Kossuth-szobor (mellszobor) Kiss György (1852-1916) szobrász tervei alapján, Gerenday Béla alkotása. Ádámfy József: A világ Kossuth szobrai című könyvének adata szerint ez volt a harmadikként felállított Kossuth-szobor a világon, s egyben a bihari első. Szabó József református lelkész indítványára 1896-ban emeltette a község lakossága. Országos ünnepség keretében leplezték le 1896. március 15-én. A talapzat több mint három méteres, aminek tetején láthatjuk a másfélszeres életnagyságú bronzszobrot. A hátoldalán Illyés Bálint négysoros versrészlete olvasható:

"Sok szenvedést láttunk egy ezredéven át,

S nyögte árpád népe ellenség táborát.

De hazánkra újabb ezredévek kelnek,

Ha Kossuthtól tanul népe honszerelmet".

Eredetileg a községi nagyvendéglő, majd mozi, jelenleg Közigazgatási Központtal szembeni parkban állt. A szabadságharc 100. évfordulóján - 1948-ban - helyezték át mai helyére. Az ekkor épített új talapzatba Varga András (VA) helyi téglagyáros tégláit is beépítették.

2.  Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett

Báránd község képviselő testület 1889-ben D. Varga József képviselő és társai indítványára Kossuth Lajost, "hazánk érdemekben gazdag, száműzött nagy fiát" a község díszpolgárává választotta, s döntöttek egy mellszobor felállításáról is. Az avatásra -1896. március 15-én -meghívták Kossuth Lajos fiát, Kossuth Ferencet, kit - a helyi emlékezet szerint - Szőnyi Mihály, Kossuth Lajos lelkes bárándi híve, Szabó József helyi református lelkész, kocsiján hozott be a vasútállomásról. Az ünnepség, a szobor felavatása egyben a 48-as Párt országos megmozdulására adott jó alkalmat. Így jelen volt párt több országosan ismert vezetője, képviselője is.  

2/2017. Nepomuki Szent János szobra 

• 1.  A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása
  

A község központjában, a falu főterének végében áll, egy hátoldalán zárt, félköríves kis kápolnában. A hidak szentje s a gyónási titok vértanúja ő, aki mutatóujját ajkára téve, mintegy csendre inti magát és másokat is. 1340-ben született a csehországi Pomuk vagy Nepomuk nevű mezővároskában. Pap lett, majd a prágai udvarban kanonok, IV. Vencel király feleségének gyóntatója. A legenda szerint egy ízben a király rá akarta venni felesége gyónásának elárulására, mivel azonban semmi módon nem ért célt, a Moldvába ölette (1383). A barokk stílusú szobor a római katolikus templommal közel egy időben készült, 1747 és 1752 között. Alkotójáról nincsenek feljegyzéseink. 1754-ben szentelték fel. Nepomuki Szent Jánost az úton és vízen járók, a hajósok, vízimolnárok és halászok is védelmezőjükként t tisztelik, ezért szobrai leginkább folyóvizeknél, hidaknál, utak kereszteződésénél állnak. Papi ruhában, vállán hermelinpalásttal, fején birétummal, karján feszülettel ábrázolják. Bárándi "jelenléte" utalhat az 1800-as évekbeli postakocsi állomásunkra a Buda-Pest-Kolozsvár útvonalon, de utalhat a falu elhelyezkedésére a Sárrét vizes, vízfolyásos területén

2. Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett

Nepomuki Szt. János késő barokk stílusban készült, patinázott mészkő szobra egyedülálló érték megyénkben, de még az Alföldön is.Hazánkban a 18. századelső évtizedeire jellemző rekatolizáció során sorra születtek a vallásgyakorlatra buzdító létesítmények. Nepomuki Szt. János, mint patrónus szent, a vizén életveszélyben lévők, a hosszú utakon eltörődött vándorok és minden úton járó ember, segítő, védő, óvó szentje, oltalmazója. A Nepomuki Szent János szobrok szinte kivétel nélkül 1740 és 1850 között keletkeztek, mely azzal magyarázható, hogyez idő tájt történt szentté avatása (1729).A bárándi szobor első említését 1817-ből ismerjük.

3/2017. Balogh János, Bem Apó kocsisának sírhelyre

1. A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása

A temetőben nyugszik "Bem apó kocsisa". A sírkő felirata szerint: Balogh János élt 1830-1911. 1848-as honvéd. "Bem apót vitte kocsiján, sok győztes erdélyi csatán". A Nyéki családban nemzedékről nemzedékre hagyományozódott Balogh János története, akit 1848. december 9-én Nagyvárad főterén ért a megtiszteltetés: egyike lehetett azon kocsisoknak, akik közvetlenül Josef Bem tábornokot szolgálhatták az erdélyi harcok idején.

2. Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett

Községünkben az egymást követő nemzedékek máig büszkék a Bárándi híres kocsisra. A sír országosan is számon tartott 1848-as emlékhely. ("Unokáink is látni fogják..." c. TV műsor által országos ismeretségre tett szert.) Évtizedek óta itt, Balogh János sírjánál emlékezünk október 6-án 1848-49 mártír hőseire, az Aradi vértanúkra, szabadságharcunk kegyetlen leverésére.

4/2017. Írógépgyűjtemény

5/2017. Bábkiállítás és gyűjtemény

1. A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása

Bábkiállítás A Bárándi Lúdanyó Bábcsoport egy negyedszázadon át (1970-1995) adott lehetőséget közel 300 bárándi iskolás gyermeknek, hogy átéljék a csodát, mikor a holt anyag megelevenedik, s képzeletük szárnyra kel a játék és a mese varázslatos világában. Saját készítésű bábjaikkal mintegy 40 darabot (meséket, szokásokat, történeteket) játszottak el különféle bábtechnikák alkalmazásával (sík, kúp, árny, kesztyű, marionett, maszkos). Rendszeresen tartottak előadásokat az óvodában, iskolában, munkahelyeken, de a környező településeken is. Négy alkalommal léptek fel a televízióban a Gyermekbábosok Fesztiválján, állandó résztvevői voltak az országos fesztiváloknak (Eger, Zánka, Csillebérc), de a Pécsi Nemzetközi Bábfesztiválon is képviselhették hazánkat. Két darabjukat ("Két bors ökröcske" és "Gyuricskák basa meg Csák Gyuri") Nívó díjjal jutalmazták. Az évek során számtalan arany- ezüst, és más elismerő oklevelet kaptak. 1990-ben megkapták a Kiváló Együttes címet. A "Hol volt, hol nem volt..." című bábkiállításuk 2006 óta látogatható.

2.Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett:

A Lúdanyó bábcsoport 25 éven keresztül -1970-95 - között működött s országos hírnévre tett szert. E negyedszázad emlékét őrzik bábjaik, okleveleik, melyekből színvonalas kiállítás készült. A gyűjtemény a Napsugár Óvodában kapott helyet, ahol naponta megtekinthető, évente 30-40 óvodás csoport látogatja, de szívesen elidőznek benne a községünkbe érkező turisták is.

6/2017. Községháza

• 1. A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása

A községházát Benkő János gyulai építőmester építette 1910-ben, Virányi Béla műépítész tervei alapján, szecessziós stílusban. A téglát Karcagon vásárolták Dudás Bálint téglagyárostól. Megjelenése szakít azzal a kötelességszerű hagyománnyal, mely méltóságteljes, közép és oldal rizalitokkal tagolt épületeket emelt a környék hivatalai számára. Az egyszerű, klinkertéglával díszített épület inkább polgárház jelleget ölt, mint régies, hatalmaskodó hivatalét.

2. Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett

Községházánk a faluközpont patinás épülete, mely alapvetően meghatározza a településképet. Szép, nyerstégla homlokzata igazi különlegesség, a környéken csak elvétve találunk hasonló kiképzésű épületet. Helyi védettséget élvez.

7/2017. Katolikus Plébánia /Múltunk Háza/

8/2017. Református Templom és Parókia

• 1. A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása

A református templom legrégebbi része 1612-ben épült felülről bolthajtással, az ajtók felett fából készült karzattal. Zsindelytetős fatornya a templomtól 6 méterre állt. A XVIII. században kelet felé bővítették, s a debreceni "veres" torony mintájára kőtornyot építettek négy un. fiatoronnyal. A templom 1872-ben nyerte el a ma is látható alakját. Ekkor a barokk stílusú templom falait megemelték, régi sisakját és a fióktornyokat lebontották. A hozzá tartozó árkádos parókia - lelkészlakás és hivatal -1900-ban épült. Az építkezés során már helyben készült címeres téglákat is használtak. (BL-Balog Lajos és BT - Balog Testvérek) Tagolt elrendezésű orgonája 1889-ből való, Országh Sándor munkája.

               2. Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett

Templomunk, mint közösségi tér, fontos szerepet tölt be településünk életében, nemcsak a vallásos emberek számára. Akusztikája és belső méretei alkalmassá teszi koncertek, községi ünnepségek, megemlékezések lebonyolítására is. 400 éves jelkép, Báránd egyik büszkesége. Parókiánk egyike a Tiszántúl legszebb lelkész lakásainak. A templom, lelkészi hivatal és lakás, a falu központjának évszázadok óta meghatározó épületegyüttese.

9/2017. Református Népiskola

• 1. A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása

A Bárándi Református Népiskola központi épülete 1910-ben épült. Homlokzata máig megőrizte eredeti formáját, jelenlegi felirata is korhű. Iskolánk a Debreceni Kollégium partikulája (iskolájának része) volt, s mint ilyen, az "alma maternek", azaz az anyaiskolának kihelyezett osztályaként, annak szellemében működött. Onnan érkeztek azok a felsőbb osztályos növendékek is, akik növendéktanítóként a különböző tantárgyakat tanították (rectoria).

2. Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett

Az épület a Klebelsberg-i iskolafejlesztés időszakában nyerte el ama is látható formáját, s mint ilyen, egyike azon kevés iskolaépületeknek, melyekben a megépülésük óta folyamatosan iskola működik. Homlokzatán a felirat mai ugyan, de "korhű". A település központjának egyik meghatározó épülete, helyi védettség alatt áll.

10/2017. Katolikus Templom

11/2017. Tűzoltó Egyesület

12/2017. Bárándi kenyér

1/2018. Bárándi Tarsolylemez

• 1. A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása

1998-ban egy családi ház bontásakor, a mennyezet padlás felőli oldalában sárral letapasztva találtak egy tarsolylemezt, egy vaskengyel társaságában. A leletek egy előkelő honfoglaló férfi sírjából kerülhettek napvilágra, az 1860-as években a Tisza szabályozásakor. A tarsolylemez kialakításában, díszítésében nagyon hasonlít a tarcali, rakamazi és az egyik karosi példányhoz. Ez alapján feltételezhető, hogy e négy darab egy műhelyben készülhetett. Meglelésének valódi helye és körülménye nem ismeretes. Az előlap aranyozott ezüst. Poncolt és vésett palmetta mintákat alkalmaztak. Az alulról felfelé törekvő hármaslevelű palmetta (pálmalevél) indák középen összefonódnak és tekervényeik körbeölelik a középről induló főmotívum leveles magját. Ebben a középső tengelyben található a bimbós, húsos levelekkel ékesített életfa, melynek kiszélesedő teteje koronaszerűen zárja le a kompozíciót. A keretet alkotó ezüstszalag díszítetlen. Az előlapot a hátlaphoz 15 szegeccsel rögzítették. A domború mintát a művész a háttér dús aranyozásával és visszakalapálásával hangsúlyozta ki. Páratlan épségben maradt meg.

2. Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett

A Kárpát - medencéből eddig 27 ilyen tarsolylemezt ismerünk, melyek méltóságjelvényei voltak a honfoglaló magyarság vezéri rétegének, ezek egyike a bárándi tarsolylemez.

1/2019. Balassa Iván